Az elektronikus számla sztornózása számos esetben válhat indokolttá, mint például valamilyen, menet közben bekövetkezett körülmény hatása vagy a számlán szereplő valamilyen hibás adat okán. De hogyan kell megfelelően eljárni ilyen esetben, hogyan tudjuk a számlát sztornózni?

2008.01.01-jétől megszűnt a sztornó számla

Fontos megjegyezni, hogy jelenleg kizárólag a köznyelvben elfogadott az elektronikus számla sztornózása megnevezés, ugyanis a jelenleg hatályos törvények alapján a számlát érvénytelenítjük.

Érvényteleníteni kell a számlát, ha az ügylet teljesítése meghiúsul valamilyen oknál fogva. Azaz gazdasági esemény az előzetes megállapodással ellentétben nem következik be.

Amennyiben a gazdasági esemény bekövetkezik, azonban a számlán valamilyen elírás történt, vagy valamilyen adat megváltozott, akkor a számlam módosítására van szükség sztornózás helyett.

Milyen formában lehet módosítani az elektronikus számlát?

Az elektronikus számla sztornózása esetében vagy módosításának technikájára, formájára vonatkozólag nem létezik kötelező jogszabályi előírás. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus számla sztornózása megtörténhet az eredeti számla érvénytelenítése vagy a számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat által egyaránt.

Ugyanakkor törvényileg nem kifogásolható a rontott adat áthúzása abban az esetben, ha a rontás adót, adóalapot nem befolyásol. A helyes adat alá-, fölé- vagy melléírása, a hiányzó adat pótlása, a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése mellett, minden számlapéldányon lehetséges.

Több lehetőség közül választhatunk.

Elektronikus számla esetén a választási lehetőség szintén adott. Lehetőségünk van papír alapú számlát elektronikus formában vagy elektronikus számlát papír alapon módosítani vagy sztornózni.

Milyen adattartalommal kell rendelkeznie a számlával egy tekintet alá eső okiratnak?

Főszabályként a számlával egy tekintet alá eső okiratot kell létrehoznunk.

A számlával egy tekintet alá eső okirat jelentése

Az Áfa tv. 168. § (2) bekezdés alapján számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják és megfelelnek a 170.§ -ban meghatározott feltételeknek.

Az Áfa törvény 170. §-a szerint kötelező adattartalomnak minősül

  • az okirat kibocsátásának kelte;
  • az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
  • hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
  • az okirat kibocsátójának és címzettjének neve és címe, valamint bármelyikük adószáma,   ha azt a számla eredetileg is tartalmazta;
  • a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

Mi a fő szabály?

A fő szabály szerint az elektronikus számla sztornózása vagy a papír alapú számla érvénytelenítése esetén a korrekciós számlát be kell sorszámoznunk.

A korrekciós bizonylat csak akkor szabályos, ha feltüntetjük rajta az eredeti számlának a sorszámát is. Egyértelműen beazonosíthatónak és a módosítással érintett számlával kapcsolatban beazonosíthatónak kell lennie a korrekciós bizonylatnak.

Az eredeti elektronikus számla érvénytelenítése

Az elektronikus számla sztornózása (érvénytelenítése) akkor válik esedékessé, amikor -számviteli értelemben – teljes mértékben semisé akarjuk tenni a már kiállított számlát. Tipikusan olyan helyzetben, amikor a megállapodás a két fél között gazdasági teljesítés nélkül felbomlott.

A számla sztornózása (érvénytelenítése) gyakorlatilag egy teljesen új számla kiállítását jelenti. Tartalmát illetően minden szempontból megegyezik az eredeti számlával, de ellentétes (mínuszos) előjellel kerül kiállításra. Nagyon fontos, hogy a stornó számla teljesítési dátumának meg kell egyeznie a sztornózni kívánt számla teljesítési dátumával!

Az elektronikus számla sztornózása határidőre

A sztornózás bármikor elvégezhető, akár hetekkel vagy hónapokkal az eredeti számla kiállítása után is. Így a sztornó számla kelte eltérhet a sztornózni kívánt számla kelte dátumától. Az eredeti számla sorszámára kell hivatkozni.

Az adóelvonási jog gyakorlása

Az adóelvonási jog kizárólag abban az esetben gyakorolható, amennyiben a hibás számla módosítása – javítása – érvénytelenítése az ÁFA tv.-ben meghatározottaknak megfelelően szabályosan megtörtént.

Ez alól kivételt képeznek az olyan esetek, amikor “önhibán kívüli esemény hatására” lehetetlen a számlát korrigálni. Ilyen tipikus helyzet, amikor a számlakibocsátó vállalkozás időközben jogutód nélkül megszűnt és ezáltal a számla módosítására, javítására nincsen lehetőségünk. Viszont az adóelvonási jog egyéb feltételei teljesültek.

Adóelvonási jog jelentése

Az Áfa-tv. 34. §-a szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja a következő tételeket (előzetesen felszámított adó), azaz
– azt az adóösszeget, amelyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany – ideértve átalakulás esetén annak jogelődjét is -, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany rá áthárított;
– a termékimport után az általa megfizetett adóösszeget;
– azt az adóösszeget, melyet a közvetett vámjogi képviselő az Áfa-tv. 41. §-ának (2) bekezdése értelmében önadózással rendezett, vagy a vámhatóság kivetése alapján megfizetett;
– azt az adóösszeget, amelyet a szolgáltatást saját nevében megrendelőként, illetve a 14. § (2) és (7) bekezdése szerinti termékértékesítés után a 40. § (7) bekezdése alapján saját nevében fizetett meg;
– azt az adóösszeget, amelyet a Közösségen belülről történő termékbeszerzés, illetve az ahhoz kapcsolódó előleg után, illetve a törvény 29/D. §-ának (2) bekezdése szerinti ügylet esetén a 40. § (8) bekezdése alapján saját nevében fizetett meg;
– a saját vállalkozásában megvalósított beruházása után megfizetett adóösszeget;
– azt az adóösszeget, amelyet a törvény 40. §-ának (12) bekezdése alapján saját nevében fizetett meg.

Mi történik abban az esetben, ha a módosítandó elektronikus számla az eredetileg levonható adó összeg mértékét érinti?

Ebben az esetben az adóalanynak önadózás keretében az alábbi módon kell eljárnia:

  • ha a módosítás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a számlamódosításból eredő különbözet csökkenti, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, az áfatörvény 127. paragrafusának (1) bekezdésében említett okiratot módosító, vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja [áfatörvény 153/C § (1) bekezdés a) pont].

Mi történik, amikor növeli az adóalapot?

  • ha a változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet növeli, az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben személyes rendelkezésére áll a különbözet alapjául szolgáló, az áfatörvény 127. paragrafusának (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat [áfatörvény 153/C § (2) bekezdés].

A weboldalon sütiket használunk!

A magas szintű felhasználói élmény biztosítása érdekében, úgynevezett sütiket (cookie-kat) alkalmazunk a weboldalon. Az "Elfogadom" gombra kattintva egyszerűen tudja engedélyezni őket!